Üdvözlet Lácacsékére!

Lácacsékei Küldeményművészeti Seregszemle

Lácacsékén, az ország (egyik) legkisebb, művészteleppel és kortárs képzőművészeti gyűjteménnyel rendelkező településén küldeményművészeti seregszemlét szervezett Éles Bulcsú képzőművész, művésztelep-vezető. Felkérésére Közép-Európa négy országából több, mint húsz művész küldött alkotást.

A fődíjat, Lácacséke Község Önkormányzatának díját Vass Tibor képzőművész és József Attila-díjas költő nyerte el. Mennyiségben és minőségben is kiemelkedik a pályázata. Fila ruhás nője „csak” egy színvonalas poén (A Fila ruhás nő Lácacsékén üdül), amely igazolja azt a jól ismert mondást, miszerint „nem mindegy, hogy a hülye okoskodik, vagy az okos hülyéskedik”. Ráadásul munkájához nem egyszerű reprodukciót használt fel, hanem az eredeti festményt ábrázoló bélyeg képét. A Kötődések I. és a II. komoly kérdéseket feszeget, már csak azért is, mert köztudott: a művész büszkén vállalja a Lácacséke részét képező Monyha-tanyához való szoros kapcsolatát, ragaszkodását. Egy művészkönyvet is postára adott, amely az említett településrészen készített fényképeket rendszerez egybe.

A Lácacsékei Művésztelep díját Fátyol Zoltán képzőművész és költő érdemelte ki. Régi világok, letűnt korok sejtelmes emlékét idézi fel az a két képe, amelyet borítékba tett, és a borítékot a postára adása előtt átdolgozva szintén műtárggyá emelte.

Négy nívódíjat is adományozott a zsűri. Budaházi Tibor Munkácsy-díjas festőművész, Ghyczy György festőművész és P. Boros Ilona festőművész úgymond „hozta a kötelezőt”, a tőlük megszokott színvonalon, stílusban és gondolatisággal készítettek és küldtek egy-egy olyan munkát, amely jól példázza a több évtized alatt kialakult és figyelemre méltó életművük egészét. Mellettük Gégény-Baráti Noémi grafikusművész frissdiplomásként kapta meg ezt az elismerést. Finom kidolgozású monotípiáját egy többszörösen vágott és rétegzett „ablak-rendszer” tesz titokzatossá.

Lácacsékéhez három plusz egy munka köthető. Bodnár Ákos a mesterséges intelligenciát faggatta a település művésztelepéről, és képet készíttetett vele a faluról: hogyan képzeli el? Valamint szintén az említett lehetőséggel Ghyczy Györgynek és e sorok írójának egy-egy képét dolgozta egybe, így hozva létre kettőből egy harmadikat.

Nagy „Enzoe” Zoltán (SK) egy Templom utcai látképet vázolt fel, így téve szó szerint „képes-lappá” küldeményét.

Homolya Gábor a település műholdas látképére vágott rá magáról egy köszöntőt intő fényképet (így szó szerint rákerült az üdvözlet Lácacsékére).

Lehó István egy múltba vésző (vagy csak az utókor által feltételezett? vagy most is tapasztalható?) falusi idillt sugárzó, vegyes technikájú grafikai lappal jelentkezett.

Palotai Erzsébet képeslapja egy elképzelt üzenet, melyben egy aggódó nagymama próbálja fölvenni a kapcsolatot az idegenbe szakadt, rég nem látott unokájával. Aki ismeri Palotai munkásságát, az tudja, hogy évtizedes témája az elveszett gyermekek sorsa, és ez a lap is jól illeszkedik ehhez a vonalhoz.

Amíg a látványelvűség jellemzi Bugyi István, Éltes Barna (RO), Henryk Lasko (PL) és Tóth „Pitya István” munkáját, addig az absztrakció különböző fokán-elvén fogant Drozsnyik István, Durucskó Zsolt, Csetneki József, Kiss Mihály, Miklós Gábor és Dr. Staba Rudolf (SK) küldeménye. Az utóbbi külön érdekessége, hogy egy vakkeretes vásznon lévő, vegyes technikájú festményt adott postára – de ezzel a cselekedettel megfeleltette azt a mail art jelenkori alapelvének.